A grillázstorta eredete a XVII. századba nyúlik vissza, s már akkor is az ünnepek csúcspontján (a lakodalmakkor éjfélkor) szolgálják fel. Az 1695-ben megjelent első magyar nyelvű szakácskönyv az ünnepi lakomák leírásánál már említést tesz erről a finomságról
A krónikák szerint Mátyás király és Beatrix lakodalmán az asztaldísz grillázsból készült.
Megjelenési formájuk változatosak, alkalomfüggőek, szimbólum értékűek.
A torta felépítése, az elemek egymáshoz illesztése, a figurák kialakítása, a cukor vagy tojásmáz elhelyezése - a díszítés rendkívüli ügyességet igényel. A tervezése pedig vállalkozókedvet, arányérzéket, kreativitást.
Ételszobrászat, népi, populáris művészet, melyet ma Magyarországon 74-en képviselnek.
Külön szertartás tartozik lakodalmakkor a grillázstortához. Az étkezés végén előbb körbemutatják a grillázskölteményt, majd az ifjú férj kést hoz, ráadásul a legnagyobbat, jelezvén, hogy asszonya minden gondolatát lesi. Aztán együttesen ragadják meg a kést, hiszen később együtt is dolgoznak, és lesújtanak a tortára. A néphit szerint, ahány darabra törik szét a torta, annyi sok boldog évet tölt el majd együtt az ifjú pár.
A grillázs sokáig eláll, és nem igényel hűtést. A népi gyógyászatban szívesen alkalmazták köhögés ellen. Nagyobb mennyiségben serkenti az emésztést is.
|